Ablak és ajtó csatlakozás

ABLAK- ÉS AJTÓ CSATLAKOZÁSOK

Az épület homlokzat szakszerű tömítésének, különösen tekintettel a nyílászárók és az épület szerkezet közötti csatlakozási hézagokra, kiemelt fontossága van. A megbízható védelmet a környezeti hatásokkal szemben (mint pl. eső, nedvesség, szél, légszennyeződés), vagy akár a minimális hőveszteséget úgy lehet elérni, ha megfelelő termékeket használunk, amelyek tökéletesen zárnak, ha megfelelően alkalmazzák azokat. Csak így garantálható a tökéletes tömítés és a hosszantartó élettartam.

Az elmúlt években, az EnEv (Német Energia Megóvási Rendelet) és a DIN4108 szabvány szigorú követelményeinek köszönhetően az épület homlokzat illesztéseinek légzáró, szél- és vízálló tömítése kiemelt figyelmet kapott. Az épületfizika törvényeiből következik a vízpára egyensúlya, azaz a magas páratartalom mindig az alacsonyabb páratartalmú terület felé fog törekedni mindaddig, amíg a páratartalom ki nem egyenlítődik. Amikor a nedvesség átdiffundál a falazaton és a födémen, szabályszerűen bentről kifelé, mivel a vízpára mindig a gyengébb ellenállás irányába halad.

A nyílászárók környezetében sokféle építőanyag érintkezik egymással. A csatlakozások tökéletes tömítése éppen ezért rendkívül fontos. A tömítőanyagok, a duzzadó szalagok és a tömítőszalagok képesek felvenni a szerkezeti mozgásokat a falazat és a nyílászárók különböző anyagai között. Fontos, hogy a csatlakozási hézagok legyenek vízzárók és hangszigeteltek. A csatlakozási hézagokat szakszerűen kell tömíteni, figyelembe véve a szerkezeti-fizikai szükségszerűségeket és megfelelve a nyílászárók beépítésével foglalkozó RAL-előírásoknak ("belül zártabb, mint kívül"), azaz a belső oldali tömítéseknél fokozott követelmény a párazárás (magasabb sd-érték). A belső (meleg) oldali légzáró szigetelés a nyílászáró csatlakozás mentén önmagában még nem elegendő, hogy megvédje az épületet a kondenzáció okozta szerkezeti károsodástól.

A TEROSON a szakszerű és minőségi nyílászáró beépítés és homlokzat kialakítás híve, legyen szó egyedi nyílászárókról, vagy egymásmellé szerelt ablaksorról. Az elemeket mindkét esetben szakszerűen kell beépíteni és tömíteni. Új épületek esetében a leggyakoribb a vakolható nyílászáró tömítő szalag vagy a duzzadó szalag alkalmazása. Javítási munkák során a külső oldali nyílászáró csatlakozások tömítéséhez inkább a kinyomópisztollyal felhordható tömítőanyag a jó megoldás, illetve a duzzadó szalag alkalmazása. Épületfelújítás esetén a szigetelési és tömítési munkákhoz általában kiváló minőségű PUR-habot használnak. A belső oldali tömítéshez leggyakoribb a pisztollyal adagolható tömítőanyag, vagy az erre a célre bevizsgált és engedélyezett csatlakozási profil alkalmazása.

Hogy mikor melyik terméket kell alkalmazni, erősen függ az építési helyszín szerkezeti adottságaitól, a homlokzatkialakítás típusától, valamint az épületrésszel/nyílászárókkal szemben támasztott követelményektől. További fontos tényező amit még figyelembe kell venni, hogy a nyílászáró új épületbe kerül-e beépítésre, vagy egy régi nyílászárót építenek be egy meglévő épületbe.

Napjainkban a nyílászárók szakszerű tömítésénél a 3-lépcsős elv érvényesül (tömítés a belső oldalon, középen és a külső oldalon).

1. lépcső: A csatlakozás belső oldalának légmentesen kell zárnia a lakótér felé, ezzel elválasztva egymástól a belső és külső klímát. Ezen a területen a hőmérsékletnek mindig felette kell lennie a harmatpontnak, hogy megakadályozza a penészedés kialakulását (13 oC-nál magasabb hőmérséklet).

2. lépcső: a csatlakozás középső részének feladata a hő- és hangszigetelés.

3. lépcső: Kívülről a csatlakozásnak védenie kell a záporesőtől, széltől és UV-sugárzástól. A belülről átdiffundált nedvességnek kontrollálva, közvetlenül kell kijutnia a szabadba. Ugyanakkor a funkcionális területeken esetleg összegyűlt nedvességnek is el kell tudnia távozni az épületből.